Majdnem elfeledett régi magyar esküvői szokások

Napjainkban az esküvői szertartások során a külföldi behatások is érvényesülnek, néhány magyar szokás pedig kezd feledésbe merülni. Összegyűjtöttünk egy-két érdekes eseményt, mellyel Te is visszarepítheted az időben vendégeidet.

A hagyományos falusi esküvőkön századokkal ezelőtt is megvoltak a maga szokásai, melyektől nem igazán lehetett eltérni. mindenki tisztában volt azzal, hogy mikor indul a nászmenet a lakodalmas háztól, ki-milyen sorrendben haladhat a menetben, milyen úton haladnak és hol állnak meg egy-egy táncot ellejteni. Az ajándékozás is hasonló szabályok szerint működött, mindenki tudta, milyen meglepetéssel kedveskedjen az ifjú párnak úgy, ahogyan már évtizedek óta történt valamennyi esküvőn.

Nézzünk néhány fontosabb momentumot, melyek többsége már napjainkban nem ismert a házasulandók körében.

Miután a vallás igen nagy jelentőséggel bírt a falusiak életében, így a templomban való kihirdetésre is többször került sor. A lakodalmat megelőző három hétben, minden vasárnap a prédikáció után hirdették ki a jegyespár esküvőjének időpontját. Miután a jegyespár és családja meghatározott helyen ültek ezeken a vasárnapi miséken, így mindenki tisztában volt a közösségben, hogy kinek lesz az esküvője. Napjainkban néhol még tartják a kihirdetés hagyományát, ám általában már csak az esküvői előtti vasárnapon történik meg.

A menyasszony fehér ruhája sem volt mindig fehér, hiszen elsőként I. Mária skót királynő készíttetett magának fehér ruhát, ami egyébként furcsa volt, hiszen például Franciaországban a gyász színe a fehér. Később 1840-ben Viktória brit királynő fehér ruhája miatt kezdték el a gazdagabb hölgyek is ezt a színt választani az esküvői ruhájukhoz. Az 1920-as évekig azonban nem mondható általánosnak ez a viselet.

A hazai falvakban, városokban ezen időkig általában a lányok legdíszesebb, legszebb ruhájukban mondták ki a boldogító igent. A család anyagi helyzetét jól mutatta a ruhát díszítő színes mintázat sokasága, bár ez néha csalóka mérték volt, hiszen néhány szegényebb család, akár több évig is spórolt a szép ruhára, hogy lányuk minél rangosabbnak mutatkozzon az esküvőn.

Bár napjainkban főként májustól késő őszig tartó időszakot mondhatjuk az esküvői szezonnak, régen ekkor a földeken dolgoztak az emberek, egyáltalán nem volt idejük arra, hogy esküvőket szervezzenek. Kizárólag Szent Mihály és Katalin napja közötti időszakban (szeptember 29 és november 25) tartottak esküvőt, amikor már a nagyobb őszi munkák befejeződtek. Egyébként advent után, az ünnepek alatt sem volt szokás esküvőt tartani, akkor már a karácsonyra készülődtek.

Az esküvők ugyan csak egy bizonyos időszakban köttetek az évben, viszont egy lagzi három napig tartó mulatság volt. Így a faluban a kikapcsolódás biztosítva volt ebben a néhány hétben. A három nap alatt is szigorú menetrend szerint folyt az ünnepség.